A „Közös cél: a valódi innováció” konferencia tematikájához igazodóan a helyzetértékelés következő területe az innováció fő terepének tartott gazdaság. A téma tárgyalása során a magyarországi gazdaság három legfontosabb jellemző tulajdonságát próbálom meg ezúttal is megragadni.

Az innováció területének elemzése után a hazai oktatás, s azon belül is a felsőoktatás területén fennálló lehetőségeket érdemes górcső alá venni.

Az utóbbi időszak idevonatkozó eredménye, kiemelkedő lehetősége is egyben, hogy elkészült a felsőoktatás nagyarányú átalakulását megcélzó felsőoktatási stratégia tervezet. Ebben a tervezetben több olyan áttörés szintű új gondolat, megközelítés található, ami valóban jó kiindulási feltételnek tekinthető. Cégünk, felkérésre rövid írásban foglalta össze a stratégiával kapcsolatos véleményét, amely az alábbi linken olvasható:

Folytatva a „Közös cél: a valódi innováció” konferencia anyagának feldolgozását, az Innováció területén fennálló lehetőségeket kívánom jelen írás keretében tárgyalni.

Az innovációról olyan sokan és sokat írtak már, hogy lehetetlennek tűnik ezzel kapcsolatban újat mondani. Mégis, amikor a valóságot az ember alaposabban szemügyre veszi, azonnal kiderül, hogy bizony ezen a területen is nagyon sok megoldatlan probléma van. A mai magyar közéletben a szavak szintjén ugyan jelen van az innováció fontosságának hangsúlyozása, a hétköznapok valóságába a változások iránti igény még nem jutott el.

Az innovációra felkészíteni hivatott felsőfokú szakképzés aktuális állapota sem maradhat ki a helyzetértékelésből. A téma különös aktualitását pedig az adja, hogy éppen most van készülőben az a felsőoktatási stratégia, amelynek címe és alcíme is jól kifejezésre juttatja a kormányzati szándékot. Autós hasonlattal élve ma valóban arra volna szükség, hogy bekövetkezzen a „Fokozatváltás a felsőoktatásban”. A kritikus szemléletűbb emberek, mint amilyennek magamat is tartom, a sebességváltás mellett a kormánykerék elfordítását, vagyis az iránymódosítást is rendkívül fontosnak tartják. Az alcím arra enged következtetni, hogy a stratégia tervezet kidolgozói is így gondolják, mert az alábbi módon fogalmaztak: „A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai”.

Készülve a „Közös cél: a valódi innováció” címmel megrendezésre kerülő konferenciára, szükségesnek tartom megnevezni azokat a jelentősebb problémákat, amelyeket a jelenlegi helyzet értékelésekor a legnagyobb súlyúnak kell tartsak.

A Direct-Line Kft. az idei évben immár negyedik alkalommal, ezúttal a Nemzeti Innovációs Hivatallal közösen szervezi meg hagyományos, innovációpolitikai kérdésekkel foglalkozó konferenciáját. A tervezett program az alábbi linken található:

Cégünk körlevélben kereste meg azokat a jelentős gazdasági szereplőket, akik Magyarország kormányával stratégiai megállapodást kötöttek. Miután a megállapodások érintik a kutatás-fejlesztés kérdéskörét is, a sikerhez való gratulációt követően figyelmükbe szerettük volna ajánlani az évek óta cégünknél zajló kutatás-fejlesztési munkáink eredményeit. Felajánlottuk továbbá az ezen munkák elvégzése során szerzett tudásunkat és tapasztalatainkat kutatás-fejlesztési tevékenységük előkészítésében, kimunkálásában és lebonyolításában.

 A kiküldött 38 levélre mindössze 3 választ kaptunk, amelyek kiváló keresztmetszetét adják a mai magyar valóságnak. A tanulságokat ezennel megosztom.

Az innováció akadályai között sajnos meg kell említeni a vállalkozásellenes gondolkodásmódot is, amely a hétköznapokban igen változatos módon képes kifejteni a hatását. A sajtóban lehet néha olvasni arról, hogy Magyarországon egy-egy területen vállalkozás ellenes a hangulat. Az írások szerzői nagyon különböző okokból jutnak erre a következtetésre.

E blogon egy korábbi írásomban „Felértékelődő biztonság” címmel igyekeztem ráirányítani a figyelmet arra, hogy az informatika elterjedésének következtében mennyire fontossá vált az adataink védelme. Nem múlik el úgy nap, hogy ne jelenne meg valahol a sajtóban olyan hír, amely fényesen bizonyítja az informatikai területen zajló hadviselést és az azzal együtt járó kémtevékenységet.

A sok hír közül is kiemelkedik az, amely arról számol be, hogy az Android operációs rendszer új verziójából kikerül az a gyári hátsó bejárat, melyen keresztül a Google eddig hozzá tudott férni a felhasználók mobilokon lévő adataihoz, ha azokat a rendőrség vagy más kormányzati szerv kérte.

http://hvg.hu/tudomany/20140919_jo_hir_hamarosan_a_tulajdonos_minden_titk

A cikk elolvasása után egy informatikai biztonsággal foglalkozó szakember számára természetesen számos szakmai kérdés merül fel továbbra is azzal kapcsolatban, hogy egy hátsó bejárat bezárása milyen garanciákat jelent az adataink jövőbeli biztonságát illetően. A Google előtt bezárt kiskapu mellett akár számos más kapu is létezhet. Nem beszélve azokról az utólag kinyitható kiskapukról, amelyek az operációs rendszerek és alkalmazások védelmi hibáira vezethetők vissza.

Minden összetett és bonyolult rendszer erejét a benne szereplő leggyengébb láncszem határozza meg. Amennyiben azonban a láncszemek még csak nem is kapcsolódnak egymáshoz, a megoldandó feladat még nehezebb. A mai helyzetet az innovációpolitikában ez jellemzi.

Az innováció ma igen divatos kifejezés lett a fejlett világban. Viszonylag magas összegű állami források állnak e terület rendelkezésére, így érthető módon igen sokan keresik a lehetőséget ezek megszerzésére. Ennek következtében számos olyan anomália figyelhető meg, amely a valódi innovációs folyamatok hatékonyságát rontja. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy sokkal többen bábáskodnak az innováció intézménye körül, s élnek meg belőle, mint ahányan ténylegesen művelik azt.

A megújulásnak azonban nem csak lelkes hívei vannak, hanem ellenzői is. Természetes dolognak tekinthető, hogy minden újtól, jelentős változástól tartanak az emberek. Éppen ezért az innováció társadalmi elfogadottsága érdekében sok tennivaló van még. Különösen érvényes ez a mai magyarországi közszférára, ahol az elmúlt 24 évben talán a legkisebb mértékű változás zajlott le.