E hónap elején jelent meg „Fordulatra van szükség a magyar gazdaságban” címmel egy elemzés, amely az alábbi linken olvasható:

https://www.vg.hu/velemeny/elemzes/fordulatra-van-szukseg-a-magyar-gazdasagban-2-1038792/

Csath Magdolna a lényeget ezzel kapcsolatban az alábbi módon fogalmazza meg:

„Fordulatra van szükség: a belső energiák felszabadítására, azaz endogén fejlődésre, valamint a pénzforrások és a humán vagyon hatékonyabb, azaz intenzív hasznosítására. Ez az innovációs és termelékenységi szint javulását követeli.”

majd hozzáteszi a Tusványoson elhangzott politikusi kijelentésekre reagálva:

„...a fő baj az, hogy a kkv-szektor nem elég innovatív, és alacsony a termelékenységi szintje. Ez azonban az egész magyar gazdaságra igaz.”

Majd hosszasan sorolja a cikkben azokat a tényeket, amelyek állításait támasztják alá. Különösen figyelemre méltó az alábbi megjegyzése:

Másrészt az alacsony innovációs és termelékenységi szint okainak keresését az állami szektorra is ki kell terjeszteni. Az IMF friss, augusztusi országjelentése felhívja a figyelmet a továbbra is nagy bürokráciára és a kisvállalati szektor üzleti környezetének problémáira.

Lényegében megerősíti mindazokat a megállapításokat, amelyeket magam is megfogalmaztam az egyik előző írásomban is:

https://innovacio.blog.hu/2018/08/06/alacsony-e_a_hazai_kkv-k_termelekenysege_avagy_a_tusvanyos-i_beszed_margojara

A professzor asszony tovább megy, s még az alábbi tényt is közli olvasójával:

Az EU legutóbbi kisvállalati jelentése is arra mutat rá, hogy a kisvállalatok Magyarországon kedvezőtlenebb helyzetben működnek, mint a nagyok. A velük szembeni „felelős állami viselkedés” területén Magyarország a 28 ország között a 26. helyen áll. Ezért kiemelten kell vizsgálni a hazai kisvállalati szektor üzleti környezetében lévő visszafogó tényezőket.”

A közgazdaság tudomány területén talán már megszületőben vannak azok a felismerések, amelyek elvezethetnek a hazai duális gazdaság meghatározó részét képező KKV-k helyzetének a reálisabb elemzéséhez, s ezen tények alapján a valóban fordulatot eredményező tettekhez is.

A politika fordulatként értékeli már azt is, ami az eddigiekben történt a hazai gazdaságban, ugyanis Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzetgazdasági Minisztérium és az OECD konferenciáján a következőt mondta:

„Gazdaságpolitikai fordulatra volt ahhoz szükség, hogy Magyarország ne csak kilábaljon a krízisből, hanem hosszú távon megerősítse a gazdaságát.”

Elvileg nem mond ennek ellen Csath Magdolna elemzése, viszont arra mindenképpen felhívja a figyelmet, hogy további jelentős változásoknak kellene következnie, ha nem akarunk a jelenlegi szinten leragadni. Vagyis az államnak is feladatai vannak abban, hogy a kisvállalatok ne kényszerüljenek kedvezőtlenebb helyzetben működni, mint a különböző támogatásokban részesített nagyok. S nem csak vizsgálni kellene „a hazai kisvállalati szektor üzleti környezetében lévő visszafogó tényezőket”, hanem tenni is kellene mielőbb annak érdekében, hogy ezek az akadályok az útból eltakaríthatók legyenek. Remélhetőleg ezért hozták létre a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot, melynek a Professzor Asszony is tagja. Célszerű volna végre komolyan venni azokat a javaslatokat, amelyek a versenyképesség innováció általi megerősítéséről szólnak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kifejtette még, hogy a hatékonyság három pilléren alapszik. Ezek a stabilitás, az innováció és a bizalom.

Valóban, mindhárom tényező rendkívül fontos feltétele egy jól működő gazdaságnak. Konkrét tartalommal kellene azonban mindhármat megtölteni ahhoz, hogy egyre több területen elkezdődhessen a magyar gazdaságban az a fordulat, amely a hazai KKV-k jelenlegi halmozottan hátrányos helyzetét megszünteti. Bízom abban, hogy a politika rövidesen bővebben is kifejti, milyen szerepet szán a felsorolásban második helyen említett innovációnak, megnevezi alkalmazásának preferált módozatait, s nem utolsó sorban megfogalmazza a tőle elvárt eredmények tartalmát.

Meggyőződésem, hogy csak így válik elérhetővé az, hogy a magyar gazdaság fejlődésének az alapját belátható időn belül már a hazai tulajdonú vállalkozások adhassák. Nem a külföldről érkező támogatásoktól, segélyektől, „jó szándékú” befektetésektől kellene várni a hazai gazdaság megerősödését, s ennek alapján az egész magyar társadalom jólétének a megteremtését. Egyre több területen saját kézbe kellene venni a kezdeményezést, az irányítást. Ehhez azonban első lépésben a „merjük kicsik lenni” szemléletet kellene levetkőzni, s nem csak a szavak szintjén ismételgetni, majd a hétköznapok valóságában újra és újra ide visszatérni.

 

dr. Reith János

 

A bejegyzés trackback címe:

https://innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr5314207257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ms. Xanax 2018.08.28. 10:24:57

Úgy gondolom, hogy nem csak Varga Misi szerint volt eddig fordulat a gazdaságpolitikában, de Matolcsy is csinált már ilyet. Nem tudom, hogy Matolcsynak hány fordulata volt, de már jó ideje pörgünk mint a búgócsiga.
Az unortodox gazdaságpolitika pápája az alábbi cikkben is így nyilatkozik.
vs.hu/gazdasag/osszes/matolcsy-felzarkozasi-fordulatra-van-szukseg-0306
Már csak a tennivalók hiányoznak, jogszabályok, elképzelések, munkaerő, ötlet, innováció.

Reith János 2018.08.28. 14:58:13

@Ms. Xanax: A fordulat szó használata a gazdaságpolitikára valóban nem túl szerencsés, mert nem kellően egzakt a tartalma. A kis mértékű korrekciótól a 180 fokos, ellentétes irányba történő fordulásig bármi érthető alatta. Az egymást követő fordulatok nem csak pörgést, azaz egy irányba történő változást, hanem ide-oda ingadozást, azaz +/- irányú mozgást is eredményezhetnek.

A lényeg azonban mégiscsak az, hogy sikerült felismerni az irányváltás szükségességét, ami pedig egy kiváló lehetőség a jobb irányba való elindulásra. Kétségtelen tény, hogy a rossz irányba való módosítás lehetősége is benne van. Bízzunk benne, és segítsünk is abban, hogy a jó irányt közösen mielőbb megtaláljuk.

Ehhez valóban sok új ötletre, az új elképzelések innováció eszközeinek a segítségével történő megvalósítására lesz szükség. Az innovációt minél szélesebb körben, azaz nem csak a gazdaságban, hanem a társadalmi létünk minden területén alkalmazni kellene. A politika az innovációt a jogi szabályozással is tudná segíteni. Így például az adókedvezmények okosan kialakított rendszere garantáltan jobb eredményeket adna, mint a jelenlegi pénzosztogató pályázati megoldások.

Ahhoz, hogy innovációbarát környezet alakulhasson ki az országban, még valóban nagyon sok munka elvégzésre lesz szükség. Ahhoz pedig, hogy új innovatív ötletek megszülessenek és meg is valósulhassanak, még annál is több.

Az innováció eszközének a használatáról lemondani olyan hiba, mint lemondani a repülésről csak azért, mert ragaszkodunk a megszokott, „szilárd talaj van a lábunk alatt” érzéshez, s mert közben félünk a légi katasztrófától is.

El Torro 2018.09.10. 09:58:28

Ha valaki tehetne valamit a kkv szektorért, az pontosan a Professzor asszony, hiszen ha jól tudom a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, akinek az a feladata, hogy lebontsa azt a rendszert, ami akadályozza a szektor növekedését. Mostanában nem hallottam, hogy érdemi javaslattal álltak volna elő.

Reith János 2018.09.10. 10:45:08

@El Torro: A sajtóban megjelenő hírek szerint a Nemzeti Versenyképességi Tanács rendszeresen ülésezik. Innen tudható, hogy a legutóbbi találkozók alkalmával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaanyagainak a tartalmát vitatták meg. Célként mindegyik a magyar gazdaság versenyképességi fordulatának folytatását fogalmazza meg. A tudósítások szerint a tanács a három stratégia összevetését követően az ősz folyamán a kormánynak javaslatot tesz a versenyképességet tovább erősítő intézkedésekre.
süti beállítások módosítása