2014.09.02. 06:34
A fogalmak is tisztázatlanok
A tudományos életben természetes, hogy mindenfajta eszmecsere megkezdése előtt fontos azoknak a fogalmaknak a szabatos meghatározása, amelyeket a résztvevők használni kívánnak. Sok időt és energiát takaríthatunk meg azzal, ha nem a vita közben válik nyilvánvalóvá, hogy egyazon kifejezés alatt nem pontosan ugyanazt értik az egyeztetést lefolytató felek.
Az élet minden területén sajnos igaz, hogy a fogalmi tisztázatlanságokból sok felesleges vita, félreértés adódik, ami alól a hazai innováció és kutatás-fejlesztés területe sem mentes. A fogalom meghatározás, az egymás közötti egyeztetés, az érdekelti körben való tudatosítás lépései tehát nem spórolhatók meg.
A kutatás-fejlesztés kifejezés maga, s a vele szoros összefüggésben felmerülő egyéb fogalmak értelmezése 2011-ben törvényi szinten újraszabályozásra került, s ezzel megszűnt az a korábbi probléma, hogy a törvényben több helyen, egymástól némiképp eltérő tartalommal került ugyanaz a fogalom definiálásra. Az Országgyűlés a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt 2011-ben az alábbiak szerint módosította:
a)2 alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;
b)3 alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz - különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez - szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével;
c) kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából.
„A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használjuk fel.” (Frascati kk, 25. old.)
http://www.uis.unesco.org/Library/Documents/OECDFrascatiManual02_en.pdf
http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/legfrissebb-kiadvanyaink/frascati-kezikonyv-080523
Az innovációs törvény a járulékkedvezmény bevezetésével egy viszonylag széles társadalmi kör számára tette szükségessé a kutatás-fejlesztés mibenlétének a megismerését. A törvény megszületése óta eltelt tíz évben jelentős mennyiségű tapasztalat született meg arra vonatkozóan, hogy milyen félreértések, érdekellentétek, anomáliák léphetnek fel akkor, ha a törvény által nagyon tömören, sokak számára nehezen értelmezhető módon kerülnek a fogalmak meghatározásra.
Ma is jól megfigyelhető az a torz szemlélet, amely szerint az innovációra fordítható források erősen korlátos volna miatt minden állami forrásból gazdálkodó szervezetnek ebből egy minél nagyobb szelet megszerzéséért kellene lobbiznia. Ez a parciális érdekeket megjelenítő szerkezet nyilvánul meg abban is, hogy hiányzik a megfogalmazott célok összhangja, sőt mindegyik terület kialakította a maga számára előnyös teljesítménymérési és értékelési rendszerét is.
Így alakulhatott ki az az európai paradoxon néven közismertté vált vélekedés, miszerint Európát fejlett tudomány és alacsony hasznosítási aktivitás jellemzi. Ez a szakadék hazánk esetében még nagyobb, mint Európa fejlett országaiban. A kutatás-fejlesztéssel összefüggő fogalmak és szerepek önkényes értelmezésében a fenti problémák szintén igen jól tetten érhetők.
Megoldást a felmerült problémára értelemszerűen az jelenthet, ha az érdekeltek között konstruktív párbeszéd és együttműködés alakul ki. Az eddigiekben már számos munka jelent meg arról, hogy mit kell a kutatás-fejlesztés alatt érteni, annak milyen összetevői, ismérvei vannak. Az interneten sok színvonalas szakirodalom érhető el ebben a témakörben, s nemrégiben cserélődött le a Wikipédián is a „kutatás-fejlesztés” és az „innováció” fogalmak címszava.
A fenti hivatkozások alatt található anyagok áttanulmányozása után minden bizonnyal egy sokkal árnyaltabb, de ugyanakkor pontosabb képet alkothat az ember a K+F mibenlétéről, mint amilyenekkel ma sajnos gyakran találkozni még az elvileg hozzáértők körében is.
dr. Reith János
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.