Magyarország adóhatósága állam az államban. Magyarország adóhatóságának jogában áll a jogszabályokon túlmenően követelményeket támasztani, olyan kérdésekben dönteni, amelyekben sem szakmai, sem egyéb ismeretei nincsenek, jogában áll ostoba és rosszindulatú határozatokat hozni. Magyarország adóhatóságának kötelessége pénzt behajtani. Bármilyen áron!

  Magyarország kutatás-fejlesztési szektora – minden ellenkező híresztelés ellenére – padlón van, s ebben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak elévülhetetlen a felelőssége.

  A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény annak érdekében született meg, hogy előmozdítsa a kutatási eredmények vállalati hasznosítását, illetve olyan kutatási projektek indulhassanak, melyek vállalati igények mentén fogalmazódnak meg.

"Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszámítható finanszírozását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatását, a következő törvényt alkotja:" 
 
(2003. évi XC. törvény a Kutatási és Tecnnológiai Innovációs Alapról)

A törvény preambulumából egyetlen szót kell kiemelni: alkalmazás. Nem publikáció, nem tanulmányírás, nem külföldi ismeretterjesztés, alkalmazás (!).

  A törvény bevezette az innovációs járulék nevű adónemet, melynek a fenti célt kellene/kellett volna szolgálnia. A fizetésére kötelezett vállalatok 2011. december 31. napjáig választhattak: adók módjára befizetik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba, vagy saját kutatás-fejlesztésre, illetve arra feljogosított szervezetektől történő kutatás-fejlesztési tevékenység megrendelésre fordítják azt. Sokan éltek ez utóbbi lehetőséggel – vesztükre.

  Az adóhatóság által foganatosított ellenőrzések (pénzbehajtások) a legnagyobb ostobaságokra hivatkozva büntették meg, s fordították el a kutatás-fejlesztéstől az innovációs járulék terhére megbízást adó vállalatokat. Ezek a vállalatok valószínűleg nem fognak többet egyetemeket, kutatóintézeteket megbízni kutatás-fejlesztési projektekkel, nem biztosítanak sem témát, sem forrásokat a kutatások számára.

  Az adóhatóság egyik legnagyobb csúsztatása az újdonságtartalom kutatási eredményben történő megkövetelése. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény világosan fogalmaz: a kutatás-fejlesztési tevékenység valamennyi szakasza az újdonságtartalom elérését célozza! Nem eléri, nem bevezeti, nem garanciával vállalja, hanem mindössze célozza.

"4. § E törvény alkalmazásában

1. a)2 alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;

b)3 alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz – különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez – szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével;

c)4 kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:

ca) az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;

cb) olyan tevékenységek melyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;

cc) a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;

cd) a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen;

ce) a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik;

d) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést;"

(2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról)

  Ezt megerősíti a a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 412. §-a, amely a kutatási szerződés kérdéseit hivatott szabályozni:

"(1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár."

(1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről)

  Tehát az adóhatóság által követelményként támasztott újdonságtartalom egy olyan szándékos, vagy gondatlan félreértelmezés, ferdítés, amely amellett, hogy nem életszerű, ellentmond valamennyi kutatás-fejlesztést szabályozó törvényünknek is. Helyesen értelmezve a törvényeket, az újdonságtartalomnak a kutatás-fejlesztési projekt célkitűzéseiben kell megjelennie, amelyet aztán vagy sikerül elérni, vagy nem. Tipikus példája ennek a rák-kutatás, amelynek eredményei még messze nem meggyőzőek, ugyanakkor senkinek nem jut eszébe megkérdőjelezni a tevékenység kutatás-fejlesztési besorolását.

  Az adóhatóság másik törvénytelen eszköze a pénzbehajtás során a tanulmányok megkövetelése és azok újdonságtartalmának vizsgálata.

  Ezzel egyetlen probléma van: Magyarországon semmilyen jogszabály nem írja elő a kutatás-fejlesztési tevékenység során tanulmányok készítésének kötelezettségét, azok tartalmi- és formai követelményeit, a megőrzésükre vonatkozó szabályokat. A kutatás-fejlesztésre vonatkozó törvények a kutatás-fejlesztési tevékenységet szabályozzák, melynek ugyan fontos, de olyannyira marginális szelete az adminisztratív munka, hogy arra ki sem térnek. Kitér viszont a Polgári törvénykönyv 412. §-a:

"b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik."

(1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről)

  Vagyis a megrendelő hozzájárulása nélkül egyenesen tilos bármilyen ismeretet nyilvánosságra hozni, dokumentálni, függetlenül attól, hogy a munkát megrendelő vállalat igénybe vett-e adókedvezményt, vagy sem.

  Az már csak a jéghegy csúcsa, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a kutatás-fejlesztési ügyekben újabban felkért Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala sikeresen átvette az adóhatóság korábbi ostobaságait, s szintén nem hajlandó érdemben foglalkozni egyes projektek tartalmával, magával a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, hanem mindössze az adóhatóság által átadott dokumentumok alapján hozza meg a formál logika elemi szabályait is sértő állásfoglalásait.

  Végezetül személyes kíváncsiságunk kielégítése érdekében várjuk az ismertetett „ferdítések” szellemi atyjának jelentkezését, hiszen számos jegyzőkönyv elolvasása után nyilvánvalónak tűnik, hogy léteznie kell egy ősforrásnak, amelyből kedvükre idéznek az adóhatóság ellenőrei.

Dr. Kovács Zoltán
K+F üzletág vezető

Dr. Szántó Lajos
  jogtanácsos

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.