Mint a korábbi írásainkban ezt részletesebben is kifejtettük, az innováció nem egy önmagáért zajló folyamat, hanem egy kiváló eszköz az emberi környezet fejlesztésére. A legfontosabb kérdés tehát minden esetben az, hogy az innováció eredménye hogyan hasznosul, milyen módon épül be környezetünkbe. A hibás közvélekedéssel szemben ki kell hangsúlyozni, hogy az innováció nem csak műszaki, természettudományi fejlesztési eredményeket, hanem szervezeti megújulást is jelenthet.

    A szervezeti megújulás ugyanis szintén jelentősen megnövelheti az életünk minden területén a hatékonyságot. Hazánkban ma a legnagyobb probléma éppen a szemlélettel van. Az infrastrukturális feltételek viszonylag könnyen és gyorsan megteremthetők, ami azonban hosszabb időt igényel, az az emberek szemléletének, hozzáállásának a megváltoztatása. Ennek a szemlélet változásnak a kikényszerítésében a tudománynak is megvan a maga szerepe és felelőssége. Bátran kijelenthetjük, hogy a tudomány képviselői sem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a szemléletváltozás iránya, tartalmi és módszertani kérdései tisztázásra kerüljenek.

  A tudomány fogalma sem sokkal precízebben meghatározott, mint azt az innováció esetében a korábbi írások alapján láthattuk. A sok elterjedten használt definíció közül a magam részéről a leghasználhatóbbnak azt tartom, amely szerint a tudomány azon módszerek és eljárások összessége, amelyek felhasználásával megismerhetjük, összefüggéseiben, a maga teljességében láthatjuk a világ történéseit.

  A tudás önmagában nem termelő erő. Ahogy a jól telepakolt szerszámos táska sem dolgozik magától, s nem garantálja a magas szintű megélhetést, úgy a tudás sem. A tudás is csak akkor érték, ha jól használjuk. Nem elégséges tehát a tudásalapú társadalmat meghirdetni. Ehhez azt is szükséges hozzátenni, hogy olyan tudást kell közvetíteni, aminek hasznosítására mind az egyén, mind pedig a társadalom szintjén reális esély is van. Ha a mai hazai viszonyokat ebből a szempontból megnézzük, nagyon rossz irányba haladtunk az elmúlt két évtizedben annak ellenére, hogy a fiatal korosztályokban örvendetesen magasra nőtt a felsőfokú végzettséget megszerzők aránya. A munkára nevelés, a munka társadalmi megbecsültsége messze elmarad a kívánatostól. Ebből adódóan a felsőfokú végzettséggel megszerzett tudás gyakran meg sem jelenik az elvégzett munka minőségében.

Az emberi társadalom történetét végignézve azt mondhatjuk, hogy megfigyelhető egy előre mutató folyamatos fejlődés, amelynek eredményeként ma a jóléti társadalom egy adott szintjére jutottunk el. A tudomány feladata pedig az, hogy az emberi élet során felmerülő valamennyi kérdésre használható válaszokat tudjon adni. A nehéz és bonyolult kérdésekre a kezdetektől fogva a különböző kultúrákban a vallások igyekeztek a megfelelő válaszokat megadni. Ezen vallások többsége a mai napig fennmaradt, viszont több területről is kiszorulóban vannak amiatt, hogy nem voltak képesek sok emberi problémára hiteles és meggyőző megoldást kínálni.. A tudomány is kerülhet ebbe a helyzetbe, ha eszközeit nem a megfelelő célokra használja.

  A tárgyilagosság kedvéért ki kell jelentsük: a tudomány is valójában egy vallás, amely szintén rendelkezik a maga sajátos dogmarendszerével. Amennyiben azonban megengedünk egy kis elfogultságot, akkor azt mondhatjuk: a tudományt az emeli a többi vallástól megkülönböztetett magasabb szintre, hogy egyre több területen és egyre inkább elfogadható válaszokat képes adni az emberiség nagy problémáit jelentő kérdésekre. A vallás és tudomány között egyik jellemző különbség talán abban érhető tetten, hogy miközben a tudomány lényege az általa megfogalmazott állítások közvetlen ellenőrizhetőségén van, aközben a vallás nem igényli a bizonyítást, a feltétlen hitet várja el a tanok elfogadását illetően. Ennek a következménye az, hogy a vallás az állandóságra, a stabilitásra, az örök értékek megóvására törekszik. Ezzel szemben a tudomány az állandó változás állapotában van, s ez a feltétele a folyamatos fejlődésének. Ugyanakkor a zsidó-keresztény vallás lineáris időfelfogása nagyban hozzásegítette az európai kultúrát magának a fejlődés fogalmának a létrejöttéhez. Mára pedig a vallásról leválva szinte kizárólag gazdasági, illetve tudományos-technológiai értelemben használjuk a kifejezést.

A tudomány és vallás közötti rokonság ugyanakkor egy tőről fakad; a hitből, ami a tudomány esetében nem más, mint hit a világ megismerhetőségében, valamint sok esetben elvont elméleti modellekben.

  A tudomány eszközeinek használatával megvalósuló kutatás-fejlesztés pedig folyton azokat a megoldásokat keresi, amelyekkel még jobbá, még komfortosabbá lehet tenni világunkat.

  Ugyanez volna a célja az emberek együttélését szabályozni hivatott törvényeknek, írott és íratlan szabályoknak, amelyek hosszú idő alatt kristályosodtak ki, s ugyancsak folyamatosan változásban vannak. A jelenkor történéseit figyelve úgy tűnik, hogy most éppen egy időleges válság szakaszában vagyunk. Sokan és joggal érezhetik úgy, hogy egyesek ki szeretnék sajátítani a maguk, vagy szűkebb pátriájuk számára az elért eredményeket.

  A világ minden országában hasonló gondokkal küzdenek mind a tudomány, mind pedig a gazdaság területén. A termékekben hosszú idő átlagában egyre nagyobb részarányt képvisel a hozzáadott érték, s arányaiban egyre többet áldoznak mind vállalati, mind pedig állami szinten kutatás- fejlesztésre.

A fejlett világban ma tapasztalható nehézségek, a kedvezőtlen körülmények ugyan sok mindent korlátozni képesek, azonban az innováció számára mindig van lehetőség. Egyes vélekedések szerint a mostoha körülmények sokszor még megtermékenyítően is hatnak. Nos, ha ez így van, akkor hazánk ideális helyzetben van immáron egy új típusú innováció beindítására.

dr. Reith János

Szabó-Ambrus Tamás

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.