A nyáron szokásos uborkaszezon ellenére az innováció szempontjából számos nagyon időszerű és meghatározó jelentőségű témakörben is érdemi vita van kibontakozóban a politikában és a sajtóban egyaránt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megalakulásával, hatáskörének a széles mivoltával esély látszik arra, hogy az innováció a magyar gazdaság fejlesztésében minden korábbinál nagyobb szerepet kaphasson.

A blogunk eredeti célkitűzését ezennel kibővítjük. Olyan szellemi műhellyé kívánunk válni, amely részben teljesíti az eredeti célt, azaz tisztázza egy sor olyan fogalom tartalmát, amely az innovációval szoros összefüggésben van. Feltárja az innováció valódi lényegét, nevesíti az akadályozó körülményeket, és jó módszereket ajánl az innovatív megoldások széles körben való elfogadtatására és elterjesztésére.

Bízunk abban, hogy a vitaindítónak szánt írásainkra érkező konstruktív szemléletű hozzászólásokból valóban összerakható lesz egy olyan javaslatcsomag, amelynek megvalósulása maga eredményezheti a legsikeresebb innovációt hazánkban.

A magam részéről több egymást követő rövid írásban teszek kísérletet arra, hogy több lényeges kérdésben kifejtsem a véleményemet, s továbbra is erre kérek minden tagunkat és hozzászólót.

 

dr. Reith János

 

A bejegyzés trackback címe:

https://innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr5814194691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Coro 2018.09.25. 10:04:31

Kedves Reith úr!

Úgy látom az "innovációkampf" ide is betört. Az értelmiség lapít mint szar a fűben. Hol van már az ifjonti hév, ami elsöpri a régi, ósdi rendszert??? A márciusi ifjak sírnak...

Reith János 2018.09.25. 13:03:23

@Coro: Sajnos kénytelen vagyok elismerni, hogy az innováció sokkal inkább ürügy, mint valódi célja sok embernek az országban. Nem véletlenül alakult ki a megélhetési innovátor kifejezés sem. Az innováció hosszú ideje divatos kifejezésnek számít, amire hivatkozással jelentős összegek osztogatására van lehetőség. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy pénzeket költünk innováció címén, hanem az, hogy ezeknek a „befektetéseknek” többnyire semmi, vagy aránytalanul kevés kézzel fogható eredménye van. Sőt, sok esetben már az „innovációs” projektek kezdésekor sem cél az erre elosztogatott pénzekből valódi eredmények elérése.

Az értelmiségtől általában több tudást és felelősségvállalást szokás elvárni, mint az átlagemberektől. Való igaz, értelmiségünk hozzáállása talán még a képzés színvonalesésénél is nagyobb mértékben romlott. Ez azonban nem csak hazai, hanem világjelenségnek tekinthető. Megfogalmazhatjuk persze ezt a tényt pozitív szemlélettel úgy is, hogy a nem értelmiségi rétegek világnézete, a közös dolgaink iránti felelősségvállalási szintje elérte az értelmiségéét.

Természetesen nem kell mindent eltörölni, ami a múlt öröksége, mert automatikusan nem rossz minden csak azért, mert „ósdi”. Valaminek a hosszú távon való fennmaradása inkább az értékállóság bizonyítéka szokott lenni.

A magyar értelmiség szerepvállalásával kapcsolatos elvárások nem teljesülése nem új keletű probléma. Nincs 100 éve, hogy „A MAGYAR
ÉRTELMISÉG
VÁLSÁGA
” címmel előadássorozat készült, amelynek anyaga a következő linkről tölthető le:
mtdaportal.extra.hu/books/a_magyar_ertelmiseg_valsaga.pdf
Roppant érdekes mai szemmel látni, hogyan ítélték meg elődeink az értelmiség feladatát:
„Röviden: az intelligencia s annak belső kategóriái csak oly mértékben jelentenek értéket a nemzeti társadalomban amennyiben funkcionális hivatásukat eredményesen betöltik.

Vagyis az értelmiség értékét is, mint minden más társadalmi csoportét az alapján lehet megítélni, hogy milyen mértékben járul hozzá hivatásával az ország eredményességéhez.

Nagy problémának látom magam is az értelmiség közömbösségét, amely talán részben a nem megalapozatlan félelmekből vezethető le. Az innováció célja értelemszerűen a jövő megváltoztatása lehet csak, a jelen körülményei már a múltban eldőltek, azokon visszamenőlegesen korrigálni nem tudunk. Megítélésem szerint ma nem a feltételek, mint inkább a jól megfogalmazott célok, és az ezekért a jó célokért való munka akarása hiányzik.

Optimista lévén azt gondolom, hogy ez is csak egy átmeneti állapot lesz. Hamar rá fognak jönni az emberek, hogy sokkal több lehetőségük van számukra előnyös feladatokat bevállalni annál, mint amit ma hajlandók megtenni. Ha pedig pesszimista lennék, akkor is azt kellene mondanom, hogy a kényszerek gondoskodni fognak arról, hogy sokkal jobban éljünk az innováció kínálta lehetőségeinkkel.