A HVG 2015. február 7.-i számában cikk jelent meg Milliárdoktól esnek el a magyar vállalkozások tájékozatlanságuk miatt címmel. Az újságíró tájékozatlansága miatt sajnos már a címben leírtak sem tekinthetők igaznak. A hazai vállalkozások ugyanis tisztában vannak az adókedvezményekkel, azonban az elmúlt évek rossz tapasztalatai megakadályozzák őket abban, hogy a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezményeket igénybe vegyék.

 

A Figyelő 2014.11.27.-i számában „Innovatív adóhatóság címmel megjelent cikk a témát alaposan körüljárja. Az írás kiválóan rávilágít a szabályozói és jogalkalmazói környezet ellentmondásaira. A XXI. század magyarországi valóságában a legtöbb baj forrását az elmélet és a gyakorlat, az ideák és a valóság, a tervezés és a végrehajtás közötti szakadék jelenti.

 

A vállalkozások nem tájékozatlanok, éppen ellenkezőleg, tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy finoman szólva is sajátos a kutatás-fejlesztés adóhatósági megítélése. Az egyértelmű és világos jogi szabályozás ellenére a szakértői feladatokra 2012. óta felkent Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is az adóhatóság által korábban kialakított szemlélettel, felkészültséggel, s érdekek mentén végzi a kutatás-fejlesztési projektek (le)minősítését.

 

Ahogy a Figyelő cikkéből kiderül, jelentős összegű költségvetési bevétel származott abból, hogy a vállalati kutatás-fejlesztési projekteket az adóhatóság az SZTNH által készített szakvéleményre alapozottan rendre elmarasztalta, s az elmaradt adóbefizetések behajtása mellett jelentős büntetéseket szabott ki.

 

Egy kutatás-fejlesztési tevékenységgel érdemben foglalkozó cég vezetőjeként kénytelen vagyok azt állítani, hogy mind az adóhatóság, mind az SZTNH kutatás-fejlesztési kérdésekben tájékozatlan, felkészületlen, inkompetens. Ennél nagyobb probléma azonban az, hogy a gazdasági szempontból nehéz helyzetben lévő országunkban a költségvetési pénzekből élők széles köre jól felismerte a maga érdekeit, s nem az innováció, a kutatás-fejlesztés adókedvezményekkel történő ösztönzésében, hanem az adók behajtásában és büntetések kiszabásában érdekelt.

 

Nem a cégeket kellene tehát lesajnálni és hibáztatni, ha nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési célú adókedvezményeket, hanem véget kellene vetni a NAV és az SZTNH által folytatott boszorkányüldözésnek, s tiszta, átlátható szabályok mentén újra felépíteni a romba döntött kutatás-fejlesztési piacot.

 

dr. Reith János

 

A bejegyzés trackback címe:

https://innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr887245987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.