Bay_Zoltan_I.jpg

Bay Zoltán az „Az élet erősebb” címmel 1950-51 között megírt könyve (megjelenés  éve: 1990) ma is meglepően aktuális. A könyvben szereplő életképekből a második világháború és az azt követő rövid időszak történelmének egy apró szeletét ismerhetjük meg a szerző szemüvegén keresztül. Az utólag lejegyzett írás azzal a céllal készült, hogy a hazájából eltávozni kényszerülő atomfizikus -mások írásaival együtt- az amerikai embereknek hiteles képet fessen Magyarország akkori helyzetéről. Különösen értékesek azok az általános érvényű megállapítások, amelyek többsége, sajnos, szinte változatlanul ma is aktuális. Sőt, talán maguk a viszonyok sem változtak meg oly mértékben, mint azt az ember ennyi idő eltelte után remélhetné.

Az örök érvényűnek tekinthető megállapítások közül jelen írásban három karakterisztikus véleményt emelnék ki:

1. Az emberiség történelme háborúk története

Kijelenthetjük, hogy az egyes társadalmak között, sőt sokszor azon belül is valóságos háborús viszonyok vannak. A XXI. századi fejlett világban ehhez a háborúhoz már nem szükségesek primitív lőfegyverek, a gazdasági, a kulturális, s minden más terület feletti ellenőrzés és hatalom civilizált eszközökkel is megszerezhető. Sajnos, Magyarország ebben a jelenkori háborúban is a legyőzött szerepében vergődik.

Bay Zoltán a II. világháború idején joggal tehette fel a kérdést: „De hogyan tudjon érvényt szerezni egy kis nép a nagyok torzsalkodásában?” Tartok tőle, hogy az ő dilemmái ma is változatlanul érvényesek.

„Vajon eljön-e valaha az idő, mikor az igazság és a jog fogalmai a népeket és hatalmakat is kötelezik? Feleletül nézzük a párhuzamot: az emberi egyének társadalmában már eljött. Ott már túl vagyunk azon, hogy az egyik ember kiszedhesse a másik szájából a falatot, csak azért, mert nagyobb a nyers izomereje.”

A fejlődésben a világ a mai napig nem jutott el arra pontra, hogy az egyének közösségében már többé-kevésbé működő jogbiztonság a népek közösségében is megvalósult volna. Változatlanul érvényes tehát Bay Zoltán idevonatkozó megállapítása: „... ahogy meg lehetett valósítani a jogbiztonságot az egyének közösségében, meg lehet majd valósítani a népek közösségében is. Nagyon messze vagyunk ettől ma!” Az azóta eltelt több évtizedben sem kerültünk sokkal közelebb a megoldáshoz.

Némi reményt akkor a szerzőnek az atomkor látványos eredményei adtak a változásokra. Hitt abban, hogy a fizika tudományának a sikere elegendő lehet ahhoz, hogy a politikában is megtörténjen a megfelelő következtetések levonása és hasznosulása.

„ A huszadik század eddig eltelt évtizedeiben az emberiség háborúkra készült és háborúkat vívott, közben a tudomány a maga csendes műhelyeiben felfedezte az atomot. Sokkal fontosabb tény volt a néhány ezer tudós felfedezése, mint a sok százmillió ember politikai és fegyveres harca. Mert kiderült, hogy az energia, amelyért egymással harcolunk, mérhetetlen bőségben van körülöttünk.„

Az azóta eltelt néhány évtized ezt az optimizmust nem igazolta. Ma is ugyanúgy az egyik legnagyobb megoldandó problémának számít az, amit Bay Zoltán az alábbi módon fogalmazott meg:

„Mindig voltak kérdések, melyeket vagy nem volt szabad fölvetni, vagy nem volt szabad letárgyalni, vagy nem volt szabad úgy írni róluk, ahogy azt az elfogulatlan gondolkozás diktálta volna. Vallásháborúk, egyes népek hegemonikus törekvései, uralkodóházak harca a hatalomért hamisították meg az életet, partikuláris törekvéseket helyezve a közös, nagy törekvés fölébe.”

2. A félművelt emberek a leginkább veszélyesek

Azt gondolná az ember, hogy a tudomány fejlődésének köszönhetően egyre több probléma oldódik meg, s ezzel automatikusan csökken a még megoldásra váró problémák köre. Ezzel szemben azt tapasztalhatjuk, hogy egy megoldott, vagy megoldottnak remélt probléma számos újat hoz a felszínre. Másrészt a tudomány fejlődése nem jelenti automatikusan a tudásszint általános növekedését. A tudás széles körben való elterjeszthetőségének, annak széles körben való hasznosíthatóságának nagyon pregnáns feltételei vannak. S amennyiben ezeket nem biztosítjuk, fennáll a veszélye annak a félműveltségnek, amely még a teljes tudatlanságnál is rosszabb lehet. A jelenkor történéseit figyelve ma is érvényes igazság, hogy a tanult emberek agya mind pozitív, mind pedig negatív irányban sokkal könnyebben átállítható. A félműveltséggel rendelkezők a valóságtól sokkal jobban képesek elrugaszkodni. Ezzel kapcsolatban Bay Zoltán a következőképpen fogalmaz:

„Ha nem tapasztaltam volna közvetlenül, soha nem hinném el, hogy az emberi tömegeket ilyen mélyen bele lehet vinni az ostobaságba. Nem hinném el, hogy az emberekkel el lehet hitetni, hogy nem ez az igaz, amit látnak, hanem az, amit mondanak nekik. És érdekes, hogy a tanultság, az iskolázás ebből a szempontból nem használ, inkább árt. Magyarországon ebben az időben az iskolázott középosztály tanúsította a legkevesebb kritikát, melytől pedig a legtöbbet lehetett volna várni”

„Ez a háború fölfedte az emberi agynak egy gyöngeségét: igen könnyű neki álokoskodással bebizonyítani azt, amire vágyik. Nem keresi és nem veszi észre a bizonyítás hibáját, ha a végeredmény neki kedvező. A parancsuralmi rendszerek bőségesen kihasználják az emberi agynak ezt a hiányosságát. Akkor a nácik használták ki, később pedig a kommunisták.”

Nekem, sajnos, már nem annyira hihetetlen az, ami a szerző számára még annyira meglepő volt. A háborús viszonyok ma is fennállnak, így a felismerés feltételei e tekintetben is adottak.

A magyarázat keresése közben a szerző az alábbi megállapításokat fogalmazta meg:

„Úgy látszik, az iskola, a műveltség bizonyos elemeinek a megadásával kényelmesebbé teszi az emberi agyat, ahelyett, hogy önállóságra szoktatná”

Ez a kényelemszeretet vélhetően nem csak szellemi, hanem minden más területre kiterjedően is érvényes.

„A modern emberek nem Mucius Scaevola-k, kik a kezüket szisszenés nélkül elégetik az oltár tűzén. A modern ember aszpirint vesz, ha fáj a feje vagy a foga.”

A megoldást Bay Zoltán és Szentgyörgyi Albert is abban látta, hogy „Az iskola világosságot adjon, nem pedig hajlamot a konfúzióra.” Mindketten hittek abban, hogy orvosolhatók a dolgok, ha „Tisztes életre, igazságszeretetre, demokráciára nevelünk”.

A tudomány minden területen való elterjedésétől pedig azt remélték, hogy „Aki szereti az igazságot a tudományban, az szereti az életben is.” Sajnos, nem így lett, legalábbis a mai napig érvényes, hogy „Az emberi butaságnak nincsen határa.”. A tanulással igen sok információ birtokosai lehetünk, de ha az élet törvényét elfelejtjük, akkor a tudás önmagában semmit nem ér.

3. Az élet erősebb

Bay Zoltán ugyan pontosan nem fogalmazta meg, hogy mit is ért a nagybetűs Élet szó alatt, de aki a könyvet végigolvassa, mégis pontosan tudja, mire gondol a szerző, amikor a következőt állapítja meg:

„Az Élet erősebb, és elsöpri ezt az embertelen rendszert, mely az élet ellen működik.”

A könyv több fejezetében is a legkülönbözőbb módon jön újra és újra elő ez a gondolat:

„.....a tények erősebbek a szavaknál”

„..nem érdemes az irreális tervek ellen sokat küzdeni, azok önmaguktól fognak meghiúsulni.”

„Az élettel nem lehet harcba szállni, az életet nem lehet legyőzni, mert: az élet erősebb!”

„Igen, az élet erősebb, és minden emberi rendszerben csak annyi a jó, amennyi az életet támogatja. segíti kifejlődésében, de menthetetlenül elpusztul ez a rendszer, mely az élettel szembehelyezkedik, vagy azt gátolni akarja.”

„Aki a jó ügyért harcol, annak nem kell félnie az ellenség propagandájától.”

Ebben az életben kijelöli a munka helyét és szerepét is. Talán hazánk mai helyzetében is igen tanulságos az alábbi mondata:

„ A munkát könnyen szidjuk, ócsároljuk, míg jól megy dolgunk. De ha egyszer felfordul a világrend, ha éhezünk, fázunk, akkor vágyálom lesz a rendes élet, a szervezettség, a munka.”

Az Amerikába történt kényszerű távozás után úgy látta, hogy az új hazában az élet törvénye működik, szemben Magyarországgal és egész Európával.

Az innovációpolitika szempontjából hasonlóképpen fontos tanulságot a következő írásomban igyekszem bővebben kifejteni.

dr. Reith János

A bejegyzés trackback címe:

https://innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr215748448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.