korrupcio_kep.jpg

 

Az innováció alatt azt a pozitív irányú megújulást értjük, amely segíti az értékelőállítási folyamatot, s nem pedig az olyan torz újraelosztási módozatok életben tartását teszi lehetővé, mint amilyen a korrupció is.

  Hankiss Elemér szerint:"A korrupció ott virágzik erősen, ahol a javak elosztásának nincsenek kellőképpen tisztázva az elvei, ahol a tisztségviselő (érték-elosztó) rétegnek sikerült elhitetnie az emberekkel azt, hogy ilyen vagy olyan döntés az ő megítélésétől vagy hajlandóságától függ" -

A korrupció legnagyobb negatív következménye, hogy

  • kikapcsolja az egészséges versenyt;

  • a normális lebonyolítási rend deformálódik;

  • az energia a kapcsolatok építésére, s nem értékteremtésre fordítódik;

  • a bizalom minden szereplőben csökken;

  • fizetőképes kereslet keletkezik teljesítmény nélkül.

A tárgyilagos elemzés megköveteli természetesen a pozitív hatások felsorolását is:

  • egyfajta jelzés, tiltakozás a hatalom felé;

  • a Hivatal megmozdul, a korrupció motivációként szolgál;

  • a közszféra és versenyszféra között együttműködés alakul ki;

  • a piaci törvények beszivárognak a közszférába;

  • s talán még véletlenül is születhetnek jó megoldások;

  Összevetve a negatív és pozitív hatásokat, egyértelmű végkövetkeztetés, hogy a korrupció minden formáját vissza kellene szorítani.

  A jelenkori morális válság leginkább abban az össznépi átverés jellegű társasjátékban érhető tetten, amely a dolog természetéből fakadóan negatív végösszegű. Első ránézésre minden ügyeskedő azt gondolja, hogy az általa alkalmazott módszerek nélkül neki kevesebb jutna. Amikor azonban azt tapasztalja, hogy mások is „ügyesek”, csak akkor kezdi megérteni, mi rontja le nagy mértékben az ő hatékonyságát.

  A kérdés joggal merül fel ma már úgy, hogy ki tegye meg az első lépést ennek a társadalmi méretűvé fejlődött „játéknak” a befejezésére? Könnyen igazolható ugyanis, hogy a korrupció, illetve a különböző trükkök elmaradása esetén a legtöbb szereplő lényegesen jobban járna. A kölcsönös átverések kieszelésére, majd kivédésére fordított energia az értékteremtésben sokkal hasznosabb helyen volna. Paradox módon tehát éppen az ellenkezőjét éri el a társadalom annak, mint amit tagjai egyénileg elérni szeretnének. Ezt a végkövetkeztetést támasztja alá az a tény is, hogy az országok fejlettsége és a korrupció színvonala között fordított arány mutatkozik.

  Azzal sajnos reálisan nem számolhatunk, hogy egy varázsütésre mindenki felhagy ügyeskedésével. Így a legtöbben továbbra is újabb és újabb technikák fejlesztésére kényszerülnek, amivel veszteségeiket ellensúlyozni tudják. Az innovációra talán éppen azokon a területeken volna a legnagyobb szükség, amelyek az értékelőállítási folyamatok értékének a megítélését, az értékarányos elosztás rendszerét torzítják.

  Magyarországon a rendszerváltás utáni években az infrastruktúra fejlesztésében, az életszínvonal  növekedésében jelentős változások mentek végbe. Tévesen azt gondoltuk, hogy az életszínvonal növekedése és az ország más területeken való fejlődése összhangban van. A valódi fejlődést produkáló területeken megvalósult nagy arányú növekedést azonban részben a külső körülmények tették lehetővé, illetve kényszerítették ránk. Számos területen kellett óriási mértékű lemaradást behoznunk, ami sok energiánkat lekötötte. Az infrastruktúra területén történt felzárkózás következtében azonban egyre csökken az a szívó hatás, ami korábban gyorsabb haladásra sarkallt bennünket. Nem magyar sajátosság, hanem akár természeti törvénynek is tekinthető, hogy a kisebb különbség kisebb sebességű kiegyenlítési folyamatot tart fenn.

  A jelen körülményeink között tehát tudomásul kell vennünk, hogy másokkal egyenrangú versenytársként kell részt vennünk abban a fejlődési folyamatban, amely az előttünk haladókat is nagy óvatosságra inti. Éppen ezért sokkal fontosabb lett ma az innováció útjában álló mindenfajta akadály lebontása, mint korábban bármikor. Összefoglalva tehát: a versenyképes környezet megteremtéséhez az szükséges, hogy hazánkban az építő jellegű, értékteremtő munka erkölcsi és anyagi megbecsülése legyen a jellemző. Mihamarabb haladjuk meg azt az állapotot, amelyben a korrupció minden formája, a látszattevékenységek, a kreált álproblémák megoldásán való fáradozás jobban jövedelmez.

 

dr. Reith János

 

A bejegyzés trackback címe:

https://innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr305561490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.