dldh.hu 2016.05.12. 08:09

Innováció és tabuk

Első ránézésre talán meglepő a címben egymás mellé került két fogalom. A mai kor önmagát műveltnek tartó embere ugyanis a tabuk létezését a primitív ember tudatlanságával magyarázza. Amíg valamely természeti és/vagy társadalmi jelenségre nem rendelkezünk elfogadható magyarázatokkal, addig kénytelennek érezzük olyan okokat feltételezni a dolgok hátterében, amelyek csak a későbbiekben igazolódnak, vagy cáfolódnak meg. Ez azonban így van ma is.

 

Az élet gyakran produkál meglepő történeteket. Régi igazság az is, hogy az idő múlása általában segít a kezdetben nehéznek és bonyolultnak tetsző feladatok megoldásában.

Nem szokott egyetlen cégvezető sem azzal dicsekedni, ha egy korábbi fejlesztési elképzelése nem járt sikerrel, s ebből komoly vesztesége származott. Márpedig miután nem csak vállalkozásunk, hanem mások számára is fontos tanulságként szolgálhat a történetünk, megosztom mindenkivel, akit a hazai innováció ügyének ezen egyik tipikus fejezete érdekel.

Nem terveztem a Kapica könyv alapján ezen 4. írás elkészítését, de a korábbiak kapcsán kialakult vita miatt mégis visszatérnék egy rövid kérdés erejéig a hivatkozott könyvbeli megállapításokra.

Az előző két írásban azok a kérdések merültek fel, amelyek a Kapica korában tett megállapítások és a jelenlegi hazai valóság közötti párhuzam felállítására kiváló alkalmat adtak. Bőségesen maradtak még olyan kijelentések a Kapica könyvben, amelyeket érdemes górcső alá venni, a belőlük levonható tanulságokat pedig megszívlelni.

Az előző azonos címmel megjelent írásra érkezett reakciók miatt szükségesnek látom a megkezdett gondolatok kifejtését folytatni. A korábbi írásomban már röviden szó esett arról, hogy a mai magyar Kutatás-Fejlesztést hasonló mechanizmusok akadályozzák, mint amilyenekre Kapica a II. Világháború időszakában a Szovjetunióban, az akkor és ott működő szocializmus viszonyai között panaszkodott.

A tudománytörténet több olyan példaképként tisztelhető egyéniséget ismer, akik valóban tudták és értették a tudomány helyét és szerepét. Sokan a hétköznapokban is megmutatták a saját koruk és az utókor számára, hogyan kell a kutató-fejlesztő munkát úgy végezni, hogy annak eredményei az emberiség fejlődését szolgálják.

dldh.hu 2016.02.03. 10:02

Folytatom

Az innováció blogot 2013-ban azzal az elhatározással indítottuk útjára, hogy egy folyamatosan bővülő kör szerzősége és hozzászólásai mellett kialakulhasson egy olyan eszmecsere, amely a hazai innováció ügyét szolgája. A hazai innováció sanyarú helyzete sajnos nem új jelenség, ezért bőségesen volt idő összegyűjteni azokat a tapasztalatokat, amelyeket érdemesnek láttunk az ezen terület iránt érdeklődőkkel megosztani.

 Mindenki jól ismeri azt a mondást, amely szerint utólag könnyű okosnak lenni.

Vannak azonban tipikusan olyan esetek, amikor nem csak utólag, hanem előzetesen is megmondható, hogy egy-egy feltételrendszer kialakulása, kialakítása esetén mi fog bekövetkezni igen nagy valószínűséggel. A tudomány célja is az, hogy olyan módon legyen képes leírni a természeti és társadalmi jelenségeket, hogy az általa feltárt összefüggések alapján a jövőre vonatkozó „jóslások” is elvégezhetők legyenek.

Az origón Zubor Zalán tollából 2015.09.24.-i napon „A szakértőket is meghökkentette a PISA-teszt eredménye” címmel született írásából megtudhatjuk, hogy „Harmincnégyből a harmincadik helyen végeztek a magyar diákok az internetes szövegértést mérő teszten 2012-ben, sokan bele sem kezdtek a feladatokba. Az élen ismét csupa ázsiai ország végzett.” A cikk online változata az alábbi linken olvasható:

http://www.origo.hu/gazdasag/20150924-pisa-teszt-magyar-eredmenyek-digitalis-szovegertes.html