Az origón Zubor Zalán tollából 2015.09.24.-i napon „A szakértőket is meghökkentette a PISA-teszt eredménye” címmel született írásából megtudhatjuk, hogy „Harmincnégyből a harmincadik helyen végeztek a magyar diákok az internetes szövegértést mérő teszten 2012-ben, sokan bele sem kezdtek a feladatokba. Az élen ismét csupa ázsiai ország végzett.” A cikk online változata az alábbi linken olvasható:

http://www.origo.hu/gazdasag/20150924-pisa-teszt-magyar-eredmenyek-digitalis-szovegertes.html

A magyarországi állapotok ismeretében, sem a PISA-teszt eredménye, sem pedig a szakértők meghökkenése nem lepett meg. Őszintén szólva már az sem, hogy a 2012 évi felmérés eredményei csak most, 2015 szeptemberében jelentek meg.

A tesztek során a 15 évesnél idősebb tanulók számítógépes ismereteinek a szövegértési- és természettudományi alapkészségekkel való összefüggéseit mérték. Emellett felmérték a diákok „digitális” szövegértési képességeit is, amelyen a magyar gyerekek különösen rosszul szerepeltek.

A PISA-teszt közvetlenül ugyan a diákok felkészültségét mérte, de az eredmények alapján a tanárok munkájának színvonalára, a meghökkent szakértők felkészültségére, sőt az egész magyar társadalomra vonatkozóan messzemenő következtetések vonhatók le.

A tanulók felkészültsége értelemszerűen szoros kapcsolatban van minden országban azzal a felkészítéssel, amit számukra biztosítottak. Nem gondolom, hogy a magyar gyerekek adottságai elmaradnának a világ bármely más táján élőkétől.

Nyilvánvalóan az őket tanító tanárok felelőssége nem kérdőjelezhető meg, de nem egyedül ők tehetnek azokról a romló állapotokról, amelyeket a teszteredmények kiválóan igazolnak.

Nagy baj van a meghökkent szakértők munkájának a színvonalával is, ha csak a nemzetközi felmérések során jöttek rá arra, hogy komoly hiányosságok vannak a PISA-teszt által mért területeken Az eredmények kiértékelése sem tarthat évekig, főleg ha sürgős beavatkozásokra volna szükség. Sajnos más területeken is sok anomáliával találkozhatunk a szakértés vonatkozásában. Fel is merül a kérdés velem együtt sokakban, hogy mitől is válik valaki szakértővé Magyarországon?

A mai 15 évesnél idősebb korosztály nem csak az iskolai, hanem a családi, sőt a tágabb társadalmi környezetből szerzi ismereteit, tapasztalatait. Pontosabban nem szerzi meg megfelelő szinten, s ez az oka annak, hogy ennyire lemarad e-tekintetben a nemzetközi mezőnytől. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a képzés színvonalának és az egyes országok fejlődési sebességének a korrelációja jól kimutatható.

Amint a hiányosságok kiderültek, azonnal meg kellett volna kongatni a vészharangot, s nem éveket várni a problémák nyilvánosság elé tárásával. Az egész magyar társadalom számára ébresztőt kell fújni, s minden az ügyben érintettet mobilizálni kell a változások mielőbbi elindítása érdekében. Ennek elmaradása kinek és milyen érdekét képviseli?

A büszkeségre okot nem adó eredményekről a cikk végén egy nagyon tipikus magyarázat és megoldási javaslat olvasható:

Magyarázat: „ …........azt mondta, az iskolák nagy része hatéves vagy annál régebbi számítógépeket használ, és a karbantartásukra nem kapnak pénzt.„

Megoldás: „... egy egyszeri 60-80 milliárd forintos beruházásból lehetne korszerűsíteni az iskolák gépparkját. A gépek karbantartása pedig évi 30 milliárd értékű amortizációs költséget is vonna maga után.„

Úgy tűnik számomra, hogy bizonyos körök fontosabbnak tartják ennek a tragikus helyzetnek az üzleti előnyét kihasználni, mint magának az alapvető problémának a megoldását. Meg vagyok győződve arról, hogy a teszt megmutatta, a probléma megoldásához nem lesz elegendő egyedül az új gépeket beszerezni. Hiba volna azt gondolni, hogy egyedül hatalmas összegű pénzek kiadása árán a helyzet automatikusan javulni fog. Számításaim szerint a megadottnál lényegesen kevesebb pénzből is megvalósítható a képzési célra szolgáló informatikai eszközök beszerzése. Hosszú távon a jelenleginél sokkal eredményesebben működő megoldások kidolgozására volna szükség.

Amennyiben a többi természettudományi tárgy esetében analóg módon alkalmazni szeretnénk a számítógépek beszerzésének fenti indoklását, akkor a fizika oktatásban a több ezer és több száz éves törvényszerűségek tanítása és bemutatása helyett mini ciklotronokat kellene vásárolni, a kémia oktatása gyógyszergyári kutatások műszerállományát, a biológia oktatás pedig génsebészeti laboratóriumok felszerelését igényelné minden iskolában.

Nagyon elhibázott az a szemlélet, amellyel ma az informatika oktatása és a számítástechnika alkalmazása történik. A magyar valóságot jól bemutató PISA-teszt eredményei mindenesetre ezt fényesen igazolják. Hosszú ideje azzal ámítjuk magunkat, hogy magas színvonalon folyik a képzés hazánkban. A hétköznapi tapasztalatok, s immáron nemzetközi felmérések is eközben azt igazolják, hogy alapvető ismeretek és készségek elsajátítása sikkad el iskoláinkban. Cégvezetőként a képzésből frissen kikerülő fiataloknál nap mint nap ezt tapasztalom.

Számomra azért különösen elszomorító a helyzet, mert Magyarországon még mindig megtalálhatók mindazon lehetőségek, amelyek a mértnél sokkal kedvezőbb helyzetet eredményezhetnének, ha megfelelő kezekbe kerülne az irányítás. Úgy tűnik tehát, hogy még sokan vannak hazánkban azok, akiknek a saját rövid távú érdekeik fontosabbak, s nem drága ár számukra a következő generációk képzettségében az egyre növekvő lemaradás.

dr. Reith János

A bejegyzés trackback címe:

http://innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr387960374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.