dldh.hu 2015.01.02. 06:38

Társadalmi innováció

people-prospect-cold-market-approach-kamil-migas-ray-higdon-strategy.jpg

Az innováció fogalmát sokan a mai napig szinte kizárólag műszaki, technikai, technológiai folyamatokra értelmezik. Az életszínvonal javulását is attól várják, hogy sikerül-e forradalmian új felfedezésekre, találmányokra, műszaki megoldásokra szert tenni. Így nagyon kevés figyelem fordítódik azokra a megújulási lehetőségekre, életminőséget sok esetben még a műszaki fejlődésnél is jobban befolyásoló társadalmi jelenségekre, amelyeket röviden társadalmi innovációnak nevezhetünk.

A társadalmi innovációk olyan új, modellértékű megoldások, amelyek többnyire valamifajta társadalmi szükségleteket elégítenek ki, és/vagy új társadalmi viszonyokat, emberek közötti együttműködési formákat hoznak létre.

A társadalmi innováció sok esetben szoros kapcsolatban van a gazdaság területén zajló termelési és kereskedelmi folyamatokkal. Így például a tisztességes kereskedelem, a környezetbarát gyártás, a családbarát munkahely, s megannyi hasonló kezdeményezés fémjelzi jelentőségét.

Meggyőződésem, hogy a mai Magyarországon a megújulás legnagyobb tartalékokat rejtő területe a társadalmi innovációkban van. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy a fejlett világhoz ezen a területen sikerült a legkevésbé felzárkóznunk. A szemléletváltás elmaradása szinte valamennyi állami területen jól megfigyelhető. Következményei pedig minden hazánkban élő számára egyre növekvő anyagi és lelki terhet jelentenek. Sokan hagyják el hazánkat arra hivatkozva, hogy élhetetlen országot csináltunk Magyarországból. Ilyenkor többnyire mindenki gazdasági menekültekről beszél, de legalább annyira fontosak a sokkal szélesebb körben jelentkező társadalmi anomáliák, amelyek megszüntetése megújulásért kiált.

Az ország tartós és fenntartható növekedésének számos globális, de még annál is több helyi, magunk teremtette korlátja van. A demográfiai problémák, a mélyülő szegénység nem tekinthető csupán gazdasági kérdésnek. Mielőbb fel kellene oldani azt a paradoxont, miszerint egyre nagyobb jogos kielégítetlen emberi igények halmozódnak az egyik oldalon, aközben tetemes méretű felszabadítható kapacitás található a másikon. A felszabadítható kapacitások körébe sorolandók a munkanélküliek mellett az értelmetlen munkával foglalkoztatottak is.

A többségi külföldi-, kisebb részben hazai tulajdonú gazdaságra egy túlzott méretű állam nehezedik rá, amelynek leépítését politikai okokból már több korábbi ciklusban sem sikerült végrehajtani. A közeli napokban jelent meg a hír, hogy a magyar kormány belevág az államreformba - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a egy napokban megtartott kormányszóvivői tájékoztatón. „Magyarországon a közszolgák aránya 22 százalék a teljes adófizetőkön belül - ez magas uniós összehasonlításban. A kormány még nem döntött konkrét elbocsátásokról, de egymillió közszolgát nem tud a társadalom eltartani” - tette hozzá.

 Egyetlen számmal természetesen egy ilyen bonyolult összefüggés nem jellemezhető. Az azonban kijelenthető, hogy az állam által irányított területeken aránytalanul sokan dolgoznak, s ennek ellenére egyre gyengébb színvonalú szolgáltatást kapunk a befizetett adóinkért, járulékainkért cserébe. Ezen a helyzeten pedig mielőbb és radikális mértékben változtatni kellene. A társadalmi innováció megannyi formájának a megvalósulása szükséges ehhez.

Az egészségügyi és szociális ellátás rendszere folyamatosan válság-közeli állapotban van. A járulékukat befizető emberek egyre romló ellátási színvonalat kell elfogadjanak. A várakozási listák számának és hosszának növekedése, az orvos és nővérhiány néhány területen akuttá válása már több, mint átmeneti probléma.

Az oktatás és kultúra területén is egyre több a panasz minden érintett részéről. A reformok szükségességét talán már senki nem vitatja, legfeljebb azok tartalmát illetően vannak viták.

Az igazságszolgáltatás rendszere a rekord létszámban képzett jogászok ellenére egyre kiszámíthatatlanabb. Tisztességes jogászok el kell ismerjék, hogy számos perben a várható kimenetelt szakmai alapon egyre nehezebb megjósolni.

A köz szolgálatában lévő infrastruktúra a rendszerváltás után gyors ütemű fejlődének indult. Mára ezek a folyamatok jól láthatóan lelassultak, s egyre nagyobb erőfeszítést jelent az eddig felépült infrastruktúra fenntartása. Számos területen azonban a mai napig nem sikerült az EU-ban jellemző színvonalra felzárkózni.

A köz szolgálatára létrejött állásokban dolgozók belülről nagyon jól látják azokat a problémákat, amelyeket a szolgáltatásokat igénybe vevők kívülről érzékelnek. Számos területen már a megszokott színvonalú működés is problémát okoz, így valóban itt van a legfőbb ideje egy átfogó változás-sorozatnak, amit a kormányzat államreformnak nevezett el.

 

dr. Reith János

A bejegyzés trackback címe:

http://innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr957031981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szabadalmi Blog 2015.01.03. 19:32:22

A technológiai innováció és annak védelme területén is egyre mélyül a szakadék a Világ és Magyarország között.
Míg a világon az innováció védelmét számokban kifejező szabadalmi bejelentések száma 10 %-kal növekszik, addig nálunk tavaly 7 %-os volt a csökkenés, idén mintegy 10 %-os. A szabadalmi hivatal elnöke, Bendzsel Miklós a 7 %-os csökkenést "megduplázódásként" próbálta elsütni sajtótájékoztatóján, oly módon, hogy a magyar innovációt valójában korlátozó európai szabadalmak számát is hozzácsapta a magyaréhoz. Amíg a döntéshozók ilyen mentalitással közelítenek az innovációhoz, addig sok változás nem várható.

midnight coder 2015.01.03. 20:04:12

@Szabadalmi Blog: Az igazi innovációhoz valamit elő is kell állítani. Az európai ipar - beleértve a magyart is - már régen Kínában van. A szolgáltatás meg most költözik Indiába. Akkor mit szabadalmaztassunk ? A kínából importált noname tabletre szitázott kamu márkajelet ?

Muzsikok közt 2015.01.03. 20:07:35

'Sokan hagyják el hazánkat arra hivatkozva, hogy élhetetlen országot csináltunk Magyarországból. Ilyenkor többnyire mindenki gazdasági menekültekről beszél, de legalább annyira fontosak a sokkal szélesebb körben jelentkező társadalmi anomáliák, amelyek megszüntetése megújulásért kiált.'

Érdekes, a zemberek a pénz miatt mennek el, néhányan meg is ideologizálják, persze a kormány a választáson külföldön mindenhol ugyanúgy (vagy a környező országokban még jobban) rommá verte az ellenzéket mint itthon, úgyhogy ez egy hatalmas bullshit.

Joe69 2015.01.03. 20:39:37

Ha jól látom, rúgjunk ki egy rakás közszolgát és máris minden jobb lesz..szegény svédeknél, franciáknál stb. ezek szerint még kisebb az innováció..

tisztapista 2015.01.03. 21:16:00

Az államreform sajnos csak az államigazgatás reformját(?) jelenti. Valójában ennek egy része is csak agyatlan átszervezés, pillanatnyi érdekek alapján.

A társadalmat megújítani szándékozó programok (és ehhez kapcsolódó EU pályázatok) nagy része ötlettelen infrastruktúrafejlesztésbe fulladt. Vagy felesleges "hídképző" szervezetek létrehozására.

A társadalom minél szélesebb körű bevonása nem történt meg. Sajnos ebben - a társadalom bevonásában - fényévekkel többet tettek a különböző facebook csoportok, tüntetések, flashmobok szervezői, mint a mindenkori kormányok.

kvp 2015.01.04. 00:16:42

Magyarorszag nem all anyagilag a nyugati vilag szinvonalan, megis sokban jobb az itthoni allamilag biztositott szinvonal mint az ezt kapitalista modon megoldo orszagok atlag szinvonala (lasd angliai egeszsegugy). A piaci rendszeru oktatas es egyeszsegugy lehetove teszi ugyan, hogy kimelkedoen jo ellatast kapjanak a gazdagok, de ugyanakkor a magyarorszagi alatti szinvonalra kerul a tobbseg. Ezert az ilyen innovacio valojaban csak az eroforrasok atcsoportositasat jelenti, de a tobbsegnek rossz.

Egyebkent itthon is elindult volna valamilyen valtozas, azzal, hogy ne kapjanak az emberek segelyt, hanem inkabb dolgozzanak. Viszont mivel nincs a lakossag szamahoz aranyos ipar es a mezogazdasag nem igazan kepes tobb embernek munkat adni, ezert ezen emberek joreszt olyan munkat vegeznek, amit innovativ uj technikak bevezetesevel ki lehetne valtani sokkal kevesebb elomunkaval is. De akkor mit kezdunk a foloslegesse valo emberekkel? Ugyanez igaz az allamigazgatasra is, lehetne optimalizalni, de azzal csak a kozmunkasok szamat novelnenk es tovabb romlana a koltsegvetesi egyensuly. Ez utobbi miatt nem eri meg sok helyen optimalizalni az allamigazgatast es sok kozszolgaltatast sem. A korhazakban es iskolakban pedig amugy is emberhiany van, tehat itt inkabb novelni kellene a dolgozok szamat, csak ezeken a teruleteken nincs eleg kepzett ember es joreszt nem kepezhetoek at a mashol foloslegesse valok. Egy 'folosleges' hivatalnokbol nagyon nehezen lehet orvost kepezni, foleg ha mar idosebb, ezert ezen valtozasok mindenhol jellemzoen generacios valtassal tortennek, ami nagyon lassu folyamat.

Tehat szep dolog a tarsadalmi innovacio, csak eppen olyan modon lehet csak elvegezni, ami az orszag import-export egyensulyat az export iranyaba noveli, tehat tobb penz aramlik be, mint amennyi kimegy, egyebkent csodbe megyunk. Hosszu tavon pedig valamit kezdeni kell a legtobb munkara alkalmatlan lakossaggal, de erre a nyugati vilag sem tud jelenleg jo megoldast kinalni. Arrol nem beszelve, hogy minel fejlettebb egy tarsadalom, annal feljebb van az a minimalis intelligencia szint amitol mar kepes gazdasagilag es tarsadalmilag is hasznos munkat vegezni egy ember. Ennek az a kovetkezmenye, hogy egyre tobb ember kerul ezen szint ala.

Reith János 2015.01.06. 09:43:40

kvp hozzászólására reagálva:

Maximálisan egyet kell érteni azzal, hogy Magyarország nem áll anyagilag a nyugati világ színvonalán. Ezen azonban viszonylag könnyen lehetne segíteni. Mindenek előtt túl kellene lépni azon a szemléleten, hogy minden jó úgy, ahogy van.
Az innováció pedig nem feltétlenül kell azt jelentse, hogy erőforrások átcsoportosítása úgy történjen meg, hogy az a többségnek rossz legyen.

Ha nincs a lakosság számával arányos ipar és mezőgazdaság, akkor meg kell teremteni. Az államigazgatás racionalizálása, a közalkalmazottak számának csökkenése nem automatikusan jelentené a közmunkások számának növekedését. De ha még így is lenne, az miért rontaná tovább a költségvetés helyzetét? A közalkalmazottak bérének a kifizetése miből történik?

Ha a kórházakban és az iskolákban emberhiány van, akkor máris sikerült megtalálni sok munkavállaló értelmes és hasznos foglalkoztatási lehetőségét. Egy felesleges hivatalnokból valóban nehéz orvost képezni, ha előzőleg nem az volt a végzettsége. Azonban igen nagy hiba sok orvosból felesleges hivatalnokot csinálni, ami szintén mindennapos gyakorlat Magyarországon.
A folyamatok lassúsága pedig sokkal inkább arra kellene kényszerítsen mindenkit, hogy előzetesen okos tervezzük meg azokat. Így például a munkavállalás területén lévő problémák elkerülésére határozzuk meg a kívánatos szakmaszerkezetet a képzés valamennyi szintjén, s ne spontán folyamatokra bízzuk sok mással együtt ezt is. Az utólagos sopánkodás már valóban nem segít.

A több export, mint import az adósságcsapdából való kikerülés időszakára valóban lehet jó recept. Ennek azonban közvetlen kihatása a hazai életszínvonalra nincsen. Sokkal több mindent lehetne idehaza előállítani, s nem kellene feltétlenül annyi mindent külföldről beszerezni.

A társadalom felelőssége, egy rosszul működő állam ismérve az, ha egyre több ember kerül abba a helyzetbe, hogy feljebb van az a minimalis intelligencia szint amitol mar kepes gazdasagilag es tarsadalmilag is hasznos munkat vegezni”. A társadalmi innovációra éppen azért van szükség, hogy ezzel éppen ellentétes irányú folyamatok induljanak el egyre több területen.

Reith János 2015.01.06. 09:46:38

@Joe69: Az ok-okozati összefüggést nem kellene megfordítani. Az innovációnak nem az a célja, hogy „rúgjunk ki egy rakás közszolgát”, hanem az, hogy rakjuk rendbe azokat a folyamatokat, amelyek joggal irritálják az embereket. S ha ehhez az kell, hogy „rúgjunk ki egy rakás közszolgát”, akkor azt is meg kell tenni.

A fő baj azonban mégsem a közalkalmazottak számával van, hanem azzal a szolgáltatási színvonallal, amit az adófizető polgár a befizetett adóiból eltartott közalkalmazotti szféra munkájának eredményeként kap. A svédek megemlítése ebben az összefüggésben arra jó példa, hogy ekkora létszám mellett milyen színvonalú szolgáltatást kellene kapjunk.

Reith János 2015.01.06. 10:05:28

@Muzsikok közt: Sajnos abban igazat kell adjak, hogy egyre több ember számára kezd igaz lenni, hogy „Ott van a haza, hol a haszon.” . De fogadjuk el, hogy nem mindenki gondolkodik így. Még vannak sokan, akik nem csak az anyagiakban mérik az életminőséget. A társadalmi környezet pedig nem szűkíthető le arra a kérdéskörre, hogy a hatalom és az ellenzéke a választásokon hogyan szerepelt. Mellesleg az sem igaz, hogy az ellenzék még jobban rommá lenne verve a környező országokban, mint idehaza. Javasolom a következő cikket ehhez elolvasni:
tenytar.blog.hu/2014/04/14/europaban_is_ketharmadot_er_a_44_szazalek

Reith János 2015.01.06. 10:15:15

@midnight coder: A társadalmi innováció témakörében kevésbé azok a megújulási javaslatok lennének fontosak, amelyek Kínából beszerezhető termékek előállítását jelentik. Az innováció azt sem igényli, hogy az alapját jelentő megoldások szabadalmaztathatók legyenek.

Értem én természetesen a hozzászólás lényegét. S egyet is értek azzal, hogy az értékelőállításra kellene helyezni idehaza is a hangsúlyt, szemben azzal a szemlélettel, amely ma a sokat bírált Magyarországi állapotokat meghatározzák.

Reith János 2015.01.06. 10:26:43

@Szabadalmi Blog: A hozzászólásban egy kiváló példa található arra, hogy a parciális hivatali érdekek milyen módon képesek eltorzítani a valóságot. A romló tendencia hogyan értelmeződik át, s lesz a politikai kommunikációban javuló eredmény belőle. Általános érvénnyel kimondhatjuk, hogy minden területen a negatív folyamatokat megelőző intézkedésekre volna szükség, s nem pedig a spontán folyamatok által bekövetkező negatív trendek megszépítésére, a hanyatlás fejlődésként való bemutatására. A következmények ugyanis előbb-utóbb úgy is ki fognak derülni. A múltban elkövetett hasonló hibák, de inkább bűnök eredményei pedig már a jelenben okoznak komoly nehézségeket.