innovacio_menedzselt_inform_biztonsag.jpg

Az utóbbi időszakban nagyon megszaporodtak a sajtóban azok az írások, amelyek arra szolgáltatnak kiváló bizonyítékokat, hogy a XXI. századi, modernnek mondott világunkban milyen eszközökkel folyik az a kíméletlen hatalmi harc, amelyet a kevésbé fejlett időszakban az emberek hagyományos fegyverekkel vívtak.

A technika fejlődésének köszönhetően mára létrejöttek és folyamatosan tökéletesednek azok az eszközök, amelyekkel az ellenségek, ellenfelek, riválisok fizikai megsemmisítése helyett, az elérni kívánt cél szolgálatába állíthatók a legyőzöttek. Nem kell ehhez mást tenni, mint gazdasági és erkölcsi fölényt szerezni felettük. S még az sem baj, ha ez a mai virtuális világunkban nem valós, hanem csupán látszat előny. A leleplező írások ugyanis azt mutatják, hogy a felsőbbrendűnek kikiáltott értékeket képviselő elveket éppen azok szegik meg titokban a leggyakrabban, akik fennhangon hirdetik azokat. Ezen titkok növekvő számban kerülnek napvilágra, s a média révén ezek híre egyre több emberhez jut el.

Az informatikai megoldások ma már oly mértékben hálózzák be földünket, hogy pillanatok alatt juthat el bármely információ a világ másik felébe. Ezen információk birtokában pedig olyan hatalom összpontosulhat az azzal élni és/vagy visszaélni képes emberek kezében, amely érdemi beleszólást tesz lehetővé szinte mindenbe.

Aki hozzáértő szemmel figyelte az eddigi sikeres, jól menedzselt informatikai megoldásokat, divatos trendeket, megállapíthatta, hogy ezek miközben persze jogos emberi igényeket szolgálnak ki, aközben egyúttal e modern hadviselés szolgálatában is állnak. Joggal merül fel minden emberben az a kérdés, hogy saját országában milyen szinten van a felkészültség ezen a területen.

A napokban jelent meg több lapban is írás arról, hogy a magyar titkosszolgálatnak még egy kémprogram telepítése sem sikerült, amelyet külföldi fejlesztőktől vásároltak meg. A program fejlesztői vélhetően csak a kémkedéshez értenek, mert egy hekkernek sikerült megszereznie olyan információkat, amelyek jól bemutatják a fejlesztők és a vásárlók kapcsolatát. A történtek hatására egyre bizalmatlanabb emberekben természetesen felmerül annak a gyanúja is, hogy szó sincs itt semmiféle „adatlopásról”, sokkal inkább egy olyan reklámfogás tanúi vagyunk, amely ezen a módon remél forgalom növekedést elérni. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy ma már a piacon kaphatók azok a sokkal fejlettebb technikai eszközök, amelyek primitívebb változatainak a használata nemrégiben még a titkosszolgálatok kiváltsága volt.

Az indexen „A magyar titkosszolgálatnak még a kémprogram telepítése sem sikerült” címmel megjelent írásából az is kiderül, hogy a magyar titkosszolgálatok felkészültsége milyen szinten van. A részleteket nem érdemes elemezni, legfeljebb annyit szükséges megjegyezni, hogy nagyon nem lehetünk büszkék a magunkról kiállított bizonyítványra. Igaz ez abban az esetben is, ha az érintettek nem számítottak arra, hogy a dolgok valaha is nyilvánosságra kerülnek.

A hozzáértők szerint a titkosszolgálatunk sajnos nem csak informatikai kérdésekben bizonyult amatőrnek, hanem a szűken vett szakmai területen is felkészületlennek tekinthető, legalábbis ez derül ki a feltört levelezésből.

Az informatikáról hazánkban úgy tartjuk, hogy kiváló színvonalú a képzésünk, jól felkészült fejlesztőink vannak, akik a világ bármely részén megállnák a helyüket. Felmerül a kérdés, hogy hol vannak ezek a szakemberek akkor, amikor ilyen és ehhez hasonló szakmai feladatokat kell megoldani?

A honlap feltörés kapcsán jól ideillik az az ugyancsak nemrégiben megtörtént eset, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) honlapjáról hallatlanul egyszerű módon lehetett titkos szabadalmi adatokat megszerezni. A védett adatok letöltéséhez még hekkeri képességekre sem volt szükség, elegendő volt egy nyilvános tartalomra mutató URL cím böngészőben való átírását elvégezni. A botrányos esetről több lap is beszámolt, ezek közül érdemes kiemelni az index cikkét, amely „Ilyen gagyi hiba a világon nincs” címmel jelent meg.

Az SZTNH is egy olyan hivatal, amelynek a hazai kutatás-fejlesztés eredményei, a szellemi tulajdon felett kellene őrködnie, létrejöttének folyamatát minden eszközzel segítenie. Nemrégiben még az informatikai területen folyó K+F tevékenység előzetes és utólagos minősítésére szolgáló jogosítványt is ez a hivatal kapta meg. Ennek ellenére azt kell megtapasztaljuk, hogy az informatika eszközökön elhelyezett adataikat még a legelemibb támadásokkal szemben sem képesek megvédeni.

Van egy olyan hazai informatikai fejlesztés, amelyet az egyre felértékelődő biztonság érdekében kezdtünk el hosszú évekkel ezelőtt megvalósítani. Az erről a fejlesztésről szóló kutatási-jelentést éppen az SZTNH minősítette k+f tevékenységnek nem tekinthető munkának anélkül, hogy egyáltalán meggyőződött volna arról, hogy mit is tartalmaz az valójában.

Sajnos mindenfelé ugyanezeket a jelenségeket tapasztaljuk. Az emberek nem csak a saját személyes adataikkal bánnak felelőtlenül, hanem a munkahelyükön a gazdaság és a közszféra titkos kezelést igénylő információival is.

Roppant nehéz lesz ilyen körülmények között részt venni abban a nemzetközi versenyben, amit ma már a felszínre kerülő történések alapján nyugodtan lehet legújabbkori hadviselésnek nevezni.

 

dr. Reith János

A bejegyzés trackback címe:

https://innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr156617015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása