az-innovacios-torveny-a-nav-altal-ujraertelmezve-42969.jpeg

 

Megdöbbenéssel, értetlenül és megbotránkozva szemléljük azt a folyamatot, amit a NAV és az SZTNH hatósági munkája során az innováció ellen ma Magyarországon elkövet.

 

Két olyan a NAV által jegyzett, interneten megtalálható „publikációt” mutatok be, amely a K+F kérdésekben való felkészültségüket kiválóan illusztrálja. Az általunk megismert jegyzőkönyvekből és határozatokból még sok hasonló árulkodó részt lehetne idézni.

 

Az első publikációt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal , Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága 2011.03.03.-i dátummal, „Innovációs járulék csökkentő tételek szabályszerű elszámolása, 2011 évi változások” címmel tette közzé, s még ma is az alábbi linken olvasható:

http://www03.nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/archivum_kdr/2011/innovaciosjarulek.html

 

Cégünk honlapján megjegyzésekkel kiegészítve szintén megtalálható:

http://www.dldh.hu/wp-content/uploads/2013/05/nav_tajekoztato.pdf

 

Az első adóhatósági megállapítás a következő:

„Általánosságban az minősül az Atv. szerint elfogadható K+F tevékenységnek, melynek során valamilyen új tudományos vagy műszaki eredmény, ismeret születik, és a fejlesztési munka (projekt) célja valamely tudományos és/vagy műszaki bizonytalanság feloldása.”

 

A kutatás-fejlesztés értelemszerűen csak megcélozhatja az új tudományos vagy műszaki ismeretek megszerzését, az eredmény elérése nem lehet elvárt kötelezettség, ezért csak a mondat második fele igaz. A cikk megfogalmazása szerinti „és” kapcsolat mindkét feltétel egyidejű fennállását kívánja meg. Az Innovációs törvény, s más törvényi helyek egyike sem követeli meg a K+F sikerességét, az új tudományos eredmények megszületését. Az „és” kapcsolat helyett egy „vagy” kapcsolatnak a szerepeltetése a mondatban még akár elfogadható is volna.

 

Az alábbi idézetből egyértelművé válik, hogy nem véletlenül elkövetett tévedésről van szó, hanem az adóhatóság valóban rosszul értelmezi a törvényt. Az idézet így folytatódik:

„Nem minősül adócsökkentésre alkalmas kutatás-fejlesztésnek például a rutinszerű szoftverfejlesztés, valamint az olyan kutatások, melyek során új eljárást, módszert nem dolgoznak ki, rutinszerű változtatásokat végeznek, már meglevő kutatási eredményeket használnak fel új „dolgok”, ismeretek létrehozatala nélkül.”

 

Az ebben a formában megfogalmazott iránymutatás gyakorlatilag félretájékoztatja az olvasót, mivel téves jogszabály értelmezés alapján a NAV olyan többletkövetelményt állít fel az új ismeretek, eredmények, eljárások, módszerek születésére vonatkozóan, amely ellentmond a K+F tevékenység lényegének. Az adóhatóság tehát sajátosan értelmezi az eredeti törvényi előírásokat, amely értelmezés nem csak a magyar nyelv szabályainak, hanem egyenesen a K+F azon meghatározó jelentőségű tulajdonságának mond ellent, hogy a kutatás-fejlesztés esetében előre nem garantálható semmiféle új tudományos eredmény. Az a kutató volna a szakma szabályai szerint a szélhámos, aki előzetesen garanciát vállalna a sikerre.

 

Az alábbi idézet szintén arra kiváló bizonyíték, hogy egyetlen szó nem a helyén való szerepeltetésével milyen lényegi módosulását adja a helytelen megfogalmazás a törvényi értelmezésnek:

„ A 2010. évi CXXIII. törvény alapján a 2011-es adóévtől már csak a saját kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan megbízott költségvetési (pl. állami egyetemek) vagy nonprofit kutatóhelyek (pl. a bíróságon közhasznúként nyilvántartott alapítvány, közalapítvány, köztestület, nonprofit gazdasági társaság, mely alap-, illetve főtevékenységként, vagy ahhoz kapcsolódóan végez kutatás-fejlesztési tevékenységet) által számlázott költség számolható el szerződés és részletes teljesítésigazolás alapján.”

 

Pontatlan, éppen ezért félrevezető a megjelölt hivatkozás. A törvény szövege szerint ugyanis nem igaz, hogy „a 2011-es adóévtől már csak a saját kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan” volna az adókedvezmény igénybe vehető. Értelemszerűen a megrendelő normál napi tevékenységéhez, s nem pedig egy cégen belül is folyó K+F tevékenységhez kell a megbízásnak kapcsolódnia, mint az már feljebb az aláhúzott, vastagon szedett részben szerepel is.

 

Végül a rövid cikk a következő javaslatot fogalmazza meg a K+F munkát végzők számára:

„Javasolható, hogy a kutatás folyamatát, egyes lépéseit, eredményeit szigorúan dokumentálja a kutatást végző szervezet, a dokumentumokat pedig az adócsökkentést elszámoló társaság gondosan őrizze meg.”

 

A K+F tevékenység végzéséről szóló jogszabály nem tartalmaz rendelkezést sem a dokumentálási, sem a dokumentáció megőrzési kötelezettségről. Mint látjuk, a NAV 2011. évi iránymutatása alapján is ez még csak javasolt, s ráadásul a dokumentálást a K+F munkát elvégző szervezet, a megőrzését pedig az adókedvezményt felhasználó társaság feladatává teszi. A két javasolt lépés között azonban egy nagyon fontos közbenső állomás hiányzik. Ahhoz ugyanis, hogy az adókedvezményt felhasználó társaság megőrizhesse a dokumentációt, ahhoz a K+F munkát végzőnek ezeket el is kell készíteni és át is kell adnia, amire sehol semmiféle törvényi kötelezettsége senkinek nincsen.

 

Tapasztalataink alapján mindezek ellenére az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat kizárólag a K+F munkáról esetlegesen készült dokumentáción nyugszik. A dokumentációt pedig a 2011. előtti időszak megbízásainál sem a K+F munkát elvégzőknél, hanem az azt megrendelő adóalanyoktól kéri számon. Majd pedig az ellenőrzés során ezeket az elkészítésre javasolt dokumentációkat vizsgálja csupán, a K+F munka helyett. Teszi ezt abban a hamis meggyőződésében, hogy a K+F munkát magát azonosítja egy dokumentáció elkészítésével.

 

Ezzel a tévedéssel az adóhatóság nincs egyedül. A hazai gyakorlatban sajnos a doktori képzésben is egyre inkább a dolgozatírás veszi át az érdemi munka helyét és szerepét, mint azt igyekeztem egy korábbi cikkben kifejteni: http://innovacio.blog.hu/2013/11/19/anomaliak_vi_szakertoi_velemeny_helyszini_vizsgalat_nelkul

 

A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy az adóhatóság olyan maga kidolgozta követelmények szerint végzi K+F témakörben a vizsgálatait, amelyeket egyetlen törvény sem ír elő, sőt esetenként még maguknak a vonatkozó törvényeknek a szellemével és a betűjével is ellentétes. A következő cikkemben további példákat mutatok be ezen állításom igazolására.

 

dr. Reith János

A bejegyzés trackback címe:

http://innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr755682891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.